Ugrás a tartalomhoz

struccpáfrány (európai struccpáfrány)

Adatok

Magyar név: struccpáfrány (európai struccpáfrány)

Latin név: Matteuccia struthiopteris

Tágabb kategória, magyar: Harasztok (törzs)

Tágabb kategória, latin: Pteridophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Hölgypáfrányfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Athyriaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Leírása:
Termete: 50-150 cm. Életforma: Hemikryptophyta.
Nagytermetű, impozáns megjelenésű páfrány. A rizóma elágazik, s az ágak végén új levéltölcsért hajt. A meddő levelek sötétzöldek, 40–60 pár szárnnyal majdnem tövig hasogatottak. A meddő levél visszás-lándzsás kerületű, 2× szárnyasan összetett, világoszöld, nem áttelelő. A főgerinc melletti alapi szárnyacskák sarlószerűen a főgerincre hajlanak. A levélgerinc árkolt. A levéltölcsérben fejlődnek a strucctollszerű, eleinte halványzöld, később barna, nyeles, spórás levelek. A meddő levelek korán (szeptemberben) elsárgulnak, a barnára színeződött termőlevelek viszont a következő év nyaráig is megmaradnak.
 
Spóraérése:
július – augusztus
 
Élőhelye:
Inkább mészkerülő, szubalpin, magashegyi (montán) faj, friss vízellátású talajt jelez. Hegyvidéki égerligetekben, gyakran patakparti magaskórósokban él.
 
Elterjedése:
Zemplén, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Kemeneshát, Vend-vidék, Pesti-sík, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
Nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető páfrány. Egyre gyakoribb dísznövény, mert vegetatív úton szaporítható.
 
 
Forrás:
Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Pintér István, in Király Gergő (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása