Leírása:
Termete: 50-150 cm. Életforma: Hemikryptophyta.
Nagytermetű, impozáns megjelenésű páfrány. A rizóma elágazik, s az ágak végén új levéltölcsért hajt. A meddő levelek sötétzöldek, 40–60 pár szárnnyal majdnem tövig hasogatottak. A meddő levél visszás-lándzsás kerületű, 2× szárnyasan összetett, világoszöld, nem áttelelő. A főgerinc melletti alapi szárnyacskák sarlószerűen a főgerincre hajlanak. A levélgerinc árkolt. A levéltölcsérben fejlődnek a strucctollszerű, eleinte halványzöld, később barna, nyeles, spórás levelek. A meddő levelek korán (szeptemberben) elsárgulnak, a barnára színeződött termőlevelek viszont a következő év nyaráig is megmaradnak.
Spóraérése:
július – augusztus
Élőhelye:
Inkább mészkerülő, szubalpin, magashegyi (montán) faj, friss vízellátású talajt jelez. Hegyvidéki égerligetekben, gyakran patakparti magaskórósokban él.
Elterjedése:
Zemplén, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Kemeneshát, Vend-vidék, Pesti-sík, Tiszántúl.
Megjegyzés:
Nagyon jellegzetes, mással össze nem téveszthető páfrány. Egyre gyakoribb dísznövény, mert vegetatív úton szaporítható.
Forrás:
Seregélyes Tibor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Pintér István, in Király Gergő (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.